Az Urantia könyv. Urantia Foundation
Читать онлайн книгу.
megélni.
40:9.4 (450.6) Van azonban egy sajátosság, melyben a Szellemmel eggyé kapcsolódott halandók különböznek a felemelkedő testvéreiktől: az anyagi honvilágon szerzett emberi tapasztalás halandó emlékei túlélik a húsvér test halálát, mert a halandóban lakozó Igazító szert tett egy szellemi ellendarabra vagy szellemátiratra az emberi élet szellemi jelentőséggel bíró eseményeiről. Viszont a Szellemmel eggyé kapcsolódott halandók esetében nem létezik olyan működési rend, mely révén az emberi emlékek fennmaradnának. Az Igazító teljesen és érintetlen formában írja át az emlékezetet, de e szerzemények az eltávozó Igazítók tapasztalás útján elnyert tulajdonát képezik és a korábbi alászállásuk tárgyát képező teremtmények nem férhetnek hozzá, akik ezért úgy ébrednek fel a Nebadon morontia szféráinak feltámadási csarnokaiban, mintha újonnan teremtett lények lennének, olyan teremtmények, akikben nem tudatosul korábbi létezés.
40:9.5 (451.1) A helyi világegyetem e gyermekei képesek újra visszaszerezni a korábbi emberi emlék-élményeik nagy részét azáltal, hogy azokat újra elmesélik nekik a társult szeráfok és kerubok, valamint azáltal, hogy átnézik az adatrögzítő angyalok által a halandó létpályáról gyűjtött feljegyzéseket. Ezt teljes bizonyossággal tehetik meg, mert a túlélő lélek, mely az anyagi és halandó életből tapasztalati úton származik, nem rendelkezik ugyan emlékekkel a halandói eseményekről, viszont rendelkezik egyfajta tapasztalásban gyökerező felismerési válasz-maradvánnyal a múltbeli tapasztalások ezen elfelejtett eseményeiről.
40:9.6 (451.2) Amikor a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandó hall az elfelejtett múltbeli tapasztalásról, akkor e túlélő lelkében (azonosságában) azonnal egy tapasztalásban gyökerező felismerési válaszhatás jelenik meg, mely nyomban felruházza az elmondott eseményt a valóság érzelmi színével és a tények értelmi minőségével; és e kettős válaszhatás alkotja a halandói tapasztalás elfelejtett nézőpontjának helyreállítását, felismerését és érvényesítését.
40:9.7 (451.3) Még az Igazítóval való eggyé kapcsolódás megélésének várományosai esetében is csak azok az emberi élmények válnak a túlélő halandó és a visszatérő Igazító közös tulajdonává, melyek szellemi értékkel bírnak és a halandó csak ezekre fog emlékezni nyomban a halandói túlélést követően. A szellemi jelentőséggel nem bíró események esetében még az Igazítóval eggyé kapcsolódottaknak is a túlélő lélekben megjelenő felismerés-válasz sajátosságára kell hagyatkozniuk. Bármely adott eseménynek lehet szellemi jelentése az egyik halandó számára, egy másikéra pedig esetleg nem lehet, ezért válik lehetővé az azonos bolygóról származó, kortárs felemelkedők által alkotott csoport számára, hogy az Igazítók által megőrzött eseményemlékeket összeadják és így helyreállítsanak bármely élményt, melyet együtt éltek át, és amely bármelyikük életében szellemi értékkel bírt.
40:9.8 (451.4) Az emlék-helyreállítás ezen eljárásait elég jól ismerjük, nem értjük viszont a személyiség-felismerés módszerét. Az egykori közösséget alkotó személyiségek egymástól meglehetősen függetlenül válaszolnak az emlékezet működésére, jóllehet az emlék maga és annak helyreállítási eljárásai szükségesek ahhoz, hogy az ilyen kölcsönös személyiségi válasz a teljes felismeréssel párosuljon.
40:9.9 (451.5) A Szellemmel eggyé kapcsolódott túlélő is képes sok részletet megtudni a húsvér testben töltött életről azáltal, hogy újra ellátogat a szülővilágára azt követően, hogy véget ér az a bolygói megítéltetés, melyben ő maga is élt. A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt gyermekek képesek élni azzal a lehetőséggel, hogy megvizsgálják az emberi létpályájukat, ugyanis általában a helyi világegyetemben teljesítendő szolgálatra osztották be őket. Ők nem osztoznak veletek a felsőbb és dicső beteljesülésben a Végleges Paradicsomi Testületében; kizárólag az Igazítóval eggyé kapcsolódott halandók vagy egyéb különlegesen befogadott felemelkedő lények emeltetnek fel azok rangjára, akikre az örökkévaló Istenség-kaland vár. A Szellemmel eggyé kapcsolódott halandók a helyi világegyetemek állandó létpolgárai; törekedhetnek a paradicsomi végső rendeltetés elérésére, azonban nem lehetnek biztosak benne. A Nebadonban az ő világegyetemi otthonuk a Szalvington körül keringő világok nyolcadik csoportja, egy olyan beteljesülés-menny, melynek jellegét és elhelyezkedését sok tekintetben jó közelítéssel ábrázolják az urantiai bolygói hagyományok.
10. Felemelkedői beteljesülések
40:10.1 (452.1) A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandókról általában elmondható, hogy a helyi világegyetem határain belülre korlátozott a tevékenységük; a Fiúval eggyé kapcsolódott túlélők valamely felsőbb-világegyetem határain belül tevékenykednek; az Igazítóval eggyé kapcsolódást megélt halandók végső rendeltetése pedig a világegyetemek mindenségének birtokba vétele. A halandói eggyé kapcsolódást megélt szellemek mindig a származásuk szintjére emelkednek fel; az ilyen szellementitások kivétel nélkül visszatérnek az elsődleges forrásuk szférájára.
40:10.2 (452.2) A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók helyi világegyetembeliek; ők rendszerint nem emelkednek az eredeti teremtésrészük jelentette határokon túlra, nem jutnak túl az őket átjáró szellem térrészének határain. A Fiúval eggyé kapcsolódást megélt felemelkedők szintén a szellemi felruházottságuk forrásáig emelkednek, mert sok tekintetben hasonlóan ahhoz, ahogy a Teremtő Fiú Igazságszelleme összpontosul a vele társult Isteni Segédkezőben, úgy nyilvánul meg az ő „eggyé kapcsolódott szelleme” a felsőbb világegyetemek Tükröző Szellemeiben. A Hétszeres Istennek a helyi világegyetemi és a felsőbb-világegyetemi szintek közötti szellemi kapcsolatát nehéz lenne jellemezni, de nem nehéz elkülöníteni, lévén félreismerhetetlenül megnyilatkozik a Tükröző Szellemek gyermekeiben — a Teremtő Fiak szekoráfi Hangjaiban. A Paradicsomon lakozó Atyától származó Gondolatigazító sohasem nyugszik, míg a halandó fiú szemtől szembe nem kerül az örökkévaló Istennel.
40:10.3 (452.3) A társulási eljárás rejtélyes változója, amitől egy halandó lény nem kapcsolódik örökre eggyé vagy nem képes örökre eggyé kapcsolódni a benne lakozó Gondolatigazítóval, a felemelkedési terv gyenge pontjának tűnhet; a Fiúval és a Szellemmel való eggyé kapcsolódás a paradicsom-elérési terv némely részletében lévő megmagyarázhatatlan hibák ellentételezésének tűnhet a felületes szemlélő számára; de minden ilyen következtetés hibás; nekünk azt tanították, hogy mindeme folyamatok a Legfelsőbb Világegyetemi Urak által felállított törvényeknek megfelelően bontakoznak ki.
40:10.4 (452.4) Elemeztük ezt a kérdést és arra a vitathatatlan következésre jutottunk, hogy az összes halandónak valamely végleges paradicsomi beteljesülésre való elküldése nem lenne tisztességes a téridő világegyetemekkel szemben annyiban, hogy a Teremtő Fiak és a Nappalok Elődeinek bíróságai ekkor teljesen azoknak a szolgálataitól függenének, akik a felsőbb teremtésrészek felé haladnak. A legjobb magyarázatnak az tűnik, hogy a helyi világegyetemi és a felsőbb-világegyetemi kormányok mindegyike rendelkezzen a felemelkedő fiúi besorolásúaknak egy állandó csoportjával; hogy e kormányzatok feladatkörei bővüljenek ki olyan megdicsőült halandók bizonyos csoportjainak erőfeszítései révén, akik állandó besorolásúak, akik az abandonterek és a szuszatia evolúciós kiegészítői. Most már teljesen nyilvánvaló, hogy a jelenlegi felemelkedési rendszer hatékonyan látja el a téridő kormányzatokat a felemelkedő teremtmények efféle csoportjaival; és sokszor csodálkoztunk el ezen is: Vajon mindez eredetileg is tervezett részét képezi-e a Világmindenség Építészeinek ama végtelenül bölcs terveinek, hogy a Teremtő Fiakat és a Nappalok